Szolgáltatás árazása – de hogyan?

Hogyan árazd be a szolgáltatásod szolgáltató egyéni vállalkozóként?

Mi az az ár, ami még nem “túl sok” a potenciális vásárlóidnak, és még hajlandóak kifizetni?

Egyáltalán, honnan tudhatod, hogy ami árat kitaláltál a szolgáltatásodnak, az jó vagy nem jó?

Az alábbi cikkben röviden összefoglalom, hogy a szolgáltatásod árazásához miket érdemes átgondolnod, és adok pár konkrét javaslatot és gyakorlati feladatot, hogy miket számolj ki ahhoz, hogy jobban be tudd lőni a szolgáltatásod árát.

Az árazás kérdéskörét sokan pusztán marketing oldalról közelítik meg: milyen színnel, milyen sorrendben írd ki az áraidat, hogyan nézzen ki csábítóan az ajánlatod, hogyan hass pszichológiailag a potenciális vásárlókra, hogy gyorsabban megnyíljanak a pénztárcák, stb.

Ezek mind-mind részei az árazásnak, azonban ha fogalmad sincs, hogy ami összeget kitaláltál a szolgáltatásodnak, az legalább nagyjából jó-e vagy sem, akkor lehet trükközni meg kísérletezni, csak az sokba fog kerülni. Mind időben, mind pénzben.

Éppen ezért az alábbiakban a legtöbbször én inkább a számok oldaláról közelítem majd meg a kérdéseket. Marketing trükköket sok helyen olvashatsz, még magyarul is, így ezeket én itt mellőzöm.

Több mint 5 évnyi banki árazási tapasztalattal a hátam mögött is amikor elindítottam a saját szolgáltató vállalkozásomat, egy évig én sem foglalkoztam a szolgáltatásom – és saját magam – helyes árának megállapításával. Aztán amikor már sokat dolgoztam, de a számlámon nem volt ennek túl sok pozitív jele, akkor rájöttem, hogy marketing trükkök meg ezer más dolog helyett illetve mellett ideje lenne az árazással is folglalkozni. Mert az árazás ugyanolyan fontos része a vállalkozásnak, mint a weboldal, a hirdetések és a tartalomkészítés. Mert lehet minden más szuper a vállalkozásodban, egy rossz árral vagy ügyfelet nem fogsz szerezni, vagy csak tovább pörgeted a mókuskereket – a saját mókuskerekedet.

Az árazás típusai, árazási stratégiák

Először nézzük át, hogy mik a főbb, árazási megközelítések, típusok.

Piaci / konkurencia alapú árazás: kezdő vállalkozóként tipikusan a legelső gondolat amikor elindítunk egy üzletet, szolgáltatást, hogy nézzük meg, hogy mások mennyiért adják azt amivel mi is el szeretnénk indulni, és akkor lőjjük be a többiek alá a saját árunkat. “Hiszen még kezdők vagyunk, nincs elég referenciánk”, stb.

Ezzel az a legnagyobb gond, hogy nem tudod, hogy ki miért árazta úgy az adott szolgáltatást, ahogy. Nem látsz be a színfalak mögé. Sajnos sok vállalkozónál, de sok vállalkozásnál (Kft-nél) is azt látom, hogy ténylegesen, mélységében nem foglalkoznak az árazással: a legtöbbször “hasrapacsi módszerrel” működnek. Fogalmuk sincs, hogy az adott szolgáltatás profitos-e vagy sem.
Így ha azok, akikhez méred magad, rosszul árazzák magukat, akkor te is rosszul fogod árazni a szolgáltatásod. És ráadásul még az ő áraik alá mész!

De az is lehet, hogy a másik jól árazza a szolgáltatását – a saját szemszögéből. Mert lehet, hogy ő egy huszonéves egyedülálló valaki, aki még otthon lakik a szüleivel vidéken, és havi 200.000 Ft-ból teljesen jól elvan. Te meg ott vagy Budapesten 2 gyerekkel, egy autóval amit fenn kell tartani és egy lakáshitellel, és egyébként a nyáron még el is szeretnél utazni külföldre nyaralni. Neked nem valószínű, hogy elég lesz a 200.000 Ft bevételhez belőtt ár – neked ennek legalább a duplájára lenne szükséged (vagy inkább a triplájára).
De ezt a hátteret ugye nem látod, nem tudod.

Ezért bár fontos, hogy ismerjük a piacunkon lévő árazásokat, de ne ez legyen az egyetlen és legfontosabb tényező a saját árazásunk kialakításában!

Óradíjas alapú árazás: a legalapvetőbb árazási metódus. Sok szolgáltató vállalkozó ezzel indul el, mert ez egyszerűen kialakítható, egyszerűen követhető, és tipikusan nem kell magas árat kimondanunk a potenciális ügyfeleknek – így nem is olyan rémisztő a kezdő vállalkozó számára.

A logikája annyi, hogy kitalálunk egy óradíjat, és ahány órányi tényleges munkát beleteszünk az adott feladatba, annyi órányi díjat elkérünk.

Kezdő vállalkozóknál itt is jelen szokott lenni az “én még nem vagyok elég tapasztalt” gondolkodás, illetve a többi piaci szereplő árszabása is erősen befolyásolja általában. Ha azt látják, hogy általában pl. 15.000 Ft-ért “szokás” adni egy BARS kezelést, akkor kezdőként ennek sokszor és könnyen alá mennek. Alámennek anélkül, hogy elgondolkodának azon, vagy méginkább kiszámolnák azt, hogy az az óradíj nekik megfelelő-e.

Költségalapú árazás: ennek a lényege, hogy megnézzük, kiszámoljuk, hogy egy adott szolgáltatással mennyi költségünk van, és ahhoz hozzáadunk pl. 10-20-valahány %-ot, és az lesz a szolgáltatás ára.

Például ha edzőként kibérlünk egy termet, ahol az edzéseket tartjuk, és a terem bérlet pl. 5.000 Ft / óra, de mi 10.000 Ft / óráért tartjuk az 1:1-es privát edzéseket, akkor az a “teljes költségünk” + 100%. Nyilván ez egy erősen sarkított példa.

A legtöbb vállalkozó ott vérzik el ebben, hogy nem 100%-os a költség listája. Legtöbbször csak a nagyobb összegű kiadásokat, csak a nyilvánvaló tételeket számolják bele a költségekbe. Pedig a sok “apróság” is igen komoly összegre rúghat végül. Szóval ehhez alapos munkát kell végezni – de ezt egyébként a többi árazási stratégiánál sem spórolhatjuk meg!

Projekt vagy csomagár: ez már egy komplexebb árazási stratégia. Ehhez mindenképp érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy adott projekt / feladat típussal mennyi időt töltünk az elejétől a végéig általában, amíg el nem készülünk teljesen. Az árazását tekintve itt már jobban foghat a ceruza mint az óradíjas szolgáltatásnál – de persze ez a szolgáltatástól is függ.

Előnye, hogy a projekt vagy csomag ár nehezebben összehasonlítható a versenytársak ajánlataival, mivel általában nem fedik egymást az ajánlatok 100%-osan. Ez egyébként sokszor cél is, mert ha nem lehet teljesen tárgyilagosan összehasonlítani két ajánlatot, akkor sokkal nehezebb azt mondani, hogy ez drágább mint az – hiszen az egyik csomagban ebből kapunk többet, a másikban pedig amabból. Ilyenkor az a kérdés, hogy melyik a fontosabb az ügyfélnek? Ezt érdemes jól felmérnünk az ajánlatadás előtt.

TIPP: Projekt vagy csomag árazásnál már simán előfordulhat az, hogy akár több százezer Forintos ajánlatokat adunk az ügyfeleknek. Ilyenkor óhatatlanül sokaknál bekapcsol a “hűűű de sok pénz ez” reflex, és ezután rögtön bekapcsol a “mennyit engedhetek a feléből” reflex. Ha kezdő vállalkozóként adsz is kedvezményt, akkor is döntsd el előre, hogy pl. az első 5-10 ügyfélnek adsz kedvezményt, a 11. ügyfélnek már nem.
Nyilván, lehet, hogy a 11. ügyfél rákérdez, hogy kap-e valamekkora kedvezményt, ilyenkor az ő kérésére adhatsz valamekkora – pl. 10%-os – kedvezményt. De ne te magad alkudd le kapásból a saját áradat!

Érték alapú árazás: haladó árazási stratégia. Sok guru, tanácsadó mondja, hogy az értékalapú árazást kell alkalmazni – na de kezdő (vagy már régóta kezdő) vállalkozóként honnan kéne tudnunk, hogy hogyan is csináljuk? Mi alapján lőjük be ugye a cuccunk, a szolgáltatásunk értékét? Kezdő vállalkozóként pont ez okozza a legtöbb fejtörést, akkor mégis mi alapján árazzuk be a szolgáltatásunk értékét?

Az értékalapú árazás lényege az, hogy az előző árazási metódusokhoz képest sokkal inkább az van a fókuszban (árazás szempontjából), hogy milyen értéket teremtesz szolgáltatóként az ügyfélnek, és ő milyen hasznot, milyen eredményt tud elérni a segítséged által. Ehhez viszont nagyon jól kell ismerni az ügyfélnek az igényeit, üzleti és privát céljait, az ő piacát, és jól kell tudni felmérni, hogy milyen előnyhöz, eredményhez tudod hozzásegíteni őt. Jól kell ismernünk a saját piacunkat is, hogy tényleg egy speciális kérdésről van-e szó, amiben rajtunk kívül csak nagyon kevesen tudnak jól segíteni az ügyfélnek? Ha egy speciális igényről van szó, nyilván nem képes bárki-bármikor könnyen és gyorsan megoldani az ügyfél problémáját, ergo ez a te malmodra tudja hajtani a vizet az árazás szempontjából.
Valóban tudsz-e olyan értéket teremteni neki, aminek belátható időn belül a sokszorosát fogja megkeresni a segítségeddel?

Ha azt mondom, hogy építek neked egy olyan webshopot 900.000 Ft-ért, amivel havonta 1.000.000 Ft-ot tudsz csinálni, akkor ott nincs sok gondolkodni való, ugye? Már az első hónapban megtérül a nekem kifizetett összeg, és minden további hónap “tiszta nyereség”. Mert ezért az összegért olyan webshopot építek, amiben a készletkezelés, a elfogyó készlet utánrendelése is automatizálva van, van benne AI chatbot mint ügyfélszolgálat a vevőid felé, automata ügyfélkezelő rendszer, automata postázás, stb., tehát nem kell napi 12 órát a webshoppal foglalkozond. Ez már kezd érdekesen hangzani, ugye?
A kérdés a példában az, hogy én tudok-e olyan webshopot építeni, amivel kvázi garantálhatom neked ezt a havi bevételt, kevés időráfordítás mellett?

Vizsgáld meg ezzel a szemüveggel mind a szolgáltatásod, mint ez előző ügyfeleidet, projektjeidet, árajánlataidat! Gondold végig, hogy a következő ügyfeleknél mire kéne jobban figyelned, fókuszálnod, hogy ebbe az irányba el tudj mozdulni!

Nem, ez nem megy egyik napról a másikra, ez egy folyamat lesz. Kell hozzá sok tapasztalat, kíváncsiság, próbálkozás, és sok-sok kérdés-kérdezés, utána járás. De nem kell 15 évet lenned a szakmádban, hogy ezt elérd, szóval ha pár éve már csinálod azt a bizniszt amit csinálsz, akkor érdemes ezzel az iránnyal foglalkoznod, hogy hogyan tudsz minél inkább ebbe az irányba elmozdulni.

Happy price: az az ár, amiért TÉNYLEG ÖRÖMMEL és könnyedén elvállalod az adott munkát. 🙂

Ehhez az én tapasztalatom szerint kell egy vállalkozói rutin, hogy mi az az ár, ami nem teljesen elrugaszkodott, irrális vadbaromság pl. kezdő coachként egy 2 hónapos programért 1.500.000 Ft elkérése, és egy jó adag elengedés és megengedés.

Elengedés a magad, a vállalkozásod, az ügyfelek és az adott piac tekintetében, hiszen rengeteg feltételezésünk, elképzelésünk és elvárásunk van.
“Ezt ennyiért lehet eladni.”
“Ezért nem fizetnek ennyit az emberek.”
“Magyarországon ennyiért senki nem veszi meg ezt.”
Soroljam még? Szerintem épp eléggé összerándult már a gyomrunk…
Ezeket mind el kell engedni. De mondani persze könnyű.

Én azt tapasztalom, hogy az áraink pontos kiszámolása segít, hogy tisztábban lássuk azt, hogy igenis a kevés helyett többet, vagy egyenesen sokat ér a munkánk. A számolás, a matek része segít a megfelelő – magasabb – polcra tenni az árainkat.

Segít elengedni azokat a félelmeket, hogy “nem vagyok elég jó”, “én még nem kérhetek annyit a szolgáltatásomért mint mások”, stb.

A számok ebben segítenek, mert reálissá, kézzelfoghatóvá teszik azt, hogy ha alulárazod magad, akkor éhen halsz. Azt meg annyira nem szeretnél valószínűleg.
Könnyebben fogsz nemet mondani a rossz megbízásokra.
Könnyebben fogsz nemet mondani a pofátlan alkudozásokra.
Könnyebben bele tudsz állni abba, hogy igen, én ennyit kérek a szolgáltatásomért.

De mind a fejben, mind az érzésekben sok “munkára” van szükség ahhoz, hogy tényleg feljebb tegyük magunkat, a szolgáltatásunkat és az árainkat is: a megfelelő, magasabb polcra.

Na de akkor hol kezdjük?

Én azt javaslom, hogy a fenti árazási metódusokat használd vegyesen. De jöjjenek a konkrét javaslatok, lépések!

1, Írd össze minden kiadásodat!

Fontos tudnod, hogy mire mennyit költesz. Amíg nem tudod pontosan, hogy hónapról-hónapra mennyi pénzt kezelsz, mennyi pénzt költesz, addig félig vakon mozogsz az árazásban is.

Ha nem tudod, hogy mennyit költesz pontosan, akkor azt se tudod pontosan megmondani, hogy mi az a pont összegszerűen, amikor “nullán vagy” anyagilag. Ha pedig nem tudod, hogy mikor vagy nullán, akkor azt is bajos megmondani, hogy mikor és mennyi profitot termeltél.
Ha nem tudod megmondani, hogy mennyi profitot termeltél a múlt hónapban, akkor azt is nehéz lesz meghatározni, hogy adott esetben mennyivel emelj árat ahhoz, hogy elérd azt a cél bevételt, amit szeretnél.

Minimum két fő kategóriát határozz meg: magán kiadások, és a vállalkozással kapcsolatos kiadások.
Azért érdemes szétválasztani a kettőt, mert így pontosan fogod látni, hogy mennyi pénzre van szükséged a megélhetéshez, mennyi fizetést szeretnél adni magadnak, mennyi pénzt szeretnél megteremteni hónapról-hónapra.

Emellett pedig látnod kell azt is, hogy a vállalkozásodra mennyit költesz. Ez sokszor nem lesz egy konstans szám, mert elkezdesz hirdetésre költeni, veszel nagyobb tárhelyet a weboldalnak, egyre több szoftverre fizetsz elő, elvégzel még egy újabb kurzust, stb.
Hiába vagy egyéni vállalkozó, aki egyedül dolgozik, gondolkodj két lépéssel tovább! Ha felfut a biznisz, és jól jön majd egy virtuális asszisztens vagy bármilyen alvállalkozó segítsége, az is már a “céges” kiadásokat fogja gyarapítani. Ahogyan növekszik a vállalkozásod, úgy növekszenek majd a céges kiadások is. Ez teljesen rendben van, csak lásd, tudd, hogy ez így működik, és légy tisztában a kiadásokkal!

A kiadásokat vezesd pontosan, és mindent írjál fel, még a legkisebb összeget is!

2, Nézd és mérd, hogy mennyit dolgozol!

Alkalmazottként sokan triviálisnak veszik – és beszélnek is róla – hogy a napi 8-9 órás munkaidőből kb. 4-6 órát dolgoznak ténylegesen. Mert reggel egy kis kávé, egy kis small-talk a kollégákkal, egy jó kis ebédszünet, uhh, utána inni kell még egy kávét, meg a hírekre is rá kéne nézni, stb…

Amikor én főállású szabadúszó vállalkozóként elkezdtem mérni a saját munkaidőmet, nagyon meglepődtem.

Mert az jött ki, hogy legjobb esetben is, ha a heti-havi teljes “munkaidőmet” néztük, akkor az jött ki átlagban, hogy a napjaim kb. 50-60%-át töltöm pénzt termelő feladatokkal. Igen, a napi pl. 8 órás munkaidőmből napi kb. (NETTÓ!) 4-5 óra volt az, amit ténylegesen weboldal kivitelezéssel, marketing tanácsadással töltöttem.

Napi 4-5 óra volt az, amikor olyan tevékenységet végeztem, ami közvetlenül pénzt hozott.

Ezt pedig egy nagyon fontos tudatosítanunk magunkban vállalkozóként! Fontos, mert nincs egy olyan főnökünk, mint egy klaszikus munkahelyen, aki az asztalra csap, ha a nap végén nincs leadva az excel tábla, nincs kész a brief, nincs élesítve a weboldal, vagy nem hívtuk fel az aznapi 2 potenciális érdeklődőt. Ez pedig sokszor azt eredményezi, hogy a napjaink könnyen szétcsúsznak, szétfolynak, ha nincs bennünk egy relative jó és erős kontroll.

De akkor mivel ment a másik 40-50%-nyi idő?

Azzal, hogy Facebook csoportokban válaszolgattam embereknek, poszokat írtam-készítettem, képeztem magam egy újabb tréninggel, adminisztráltam, hirdetést készítettem, hirdetéssel szöszöltem, olyan anyagokat gyártottam vagy készítettem elő, amik majd egyszer jók lesznek erre-arra, aztán valójában sosem valósultak meg. Vagy éppen próbáltam együttműködő partnereket találni, velük egyeztettem, beérkező megkeresésekre válaszoltam, néztem, hogy a konkurencia mit-hogyan csinál, stb.

Persze, ezek mind kellenek, hiszen nincs olyan, hogy valaki 100% produktivitással működik.

Egyéni vállalkozóként vagy kicsi cégként nincs olyan, hogy a napi “munkaidőd” 95-100%-ban csak és kizárólag olyan feladokat csinálsz, amik közvetlenül pénzt hoznak, tehát 1:1-ben ki tudod számlázni az adott tevékenységet valamely ügyfelednek.

Nincs olyan – főleg kezdő vállalkozóként – hogy minden projekted (szuper) profitos.
Volt olyan webshop építési megbízásom, amiben “rutinosan” megkérdeztem már az ajánlatadás előtt, hogy ugye vannak képek a termékekhez, és azok jó képet, jó felbontással, stb.? Igen-igen, persze! – jött a válasz, amivel én megelégedtem.

Na amikor oda értünk, akkor kiderült, hogy azok a szuper képek olyan felbontásúak, amik még egy mai okosóra apró kijelzőjén is pixelesek lennének, és ráadásul volt abból is kisebb-nagyobb, négyzet, álló és fekvő formátumú is, különböző hátterekkel. Az elvárás felém meg az volt, hogy mindegyik legyen álló formátumú (szuper felbontással természetesen), háttér nélkül, hogy egységesek legyenek a képek.
Mondanom sem kell, hogy nem sikerült ezt megugrani.

De ettől én még próbáltam kihozni valamit a dologból, hogy valahogy kinézzen a webshop amikor átadoma az ügyfélnek. Levettem a háttereket a képekről, próbáltam egységes formátumra hozni azokat, stb. Jó sok órám elment vele, ami plusz munkával természetesen nem kalkuláltam. Ennél a projektnél nagyon sok ilyen “apróság” volt, és a végeredmény – nem meglepő módon – egy combos bukó volt nekem. A profit mint olyan, távolról röhögött rajtam.

Egyébként az ügyféllel találkoztam a weboldal átadáskor, és elővett 2 db fél milliós laptopot, a szintén fél milliós telefonját, és egyébként a kb. 10 milliós autójával jött. Ott esett le az a tantusz is, hogy egyébként sem kértem jó pénzt a webshopért, miközben az ügyfélnek kényelmesen belefért volna a duplája is.

Tanulság: pontatlanul mértem fel az ügyfelet, az adottságokat és az ügyfél lehetőségeit, valamint az igényeit is.

Rengeteg munkaidőm ment el rá, amit nem tudtam – és mivel én mértem fel pontatlanul előzetesen a helyzetet, képem sem volt – kiszámlázni pluszban az ügyfélnek.

Na ezért is fontos mérnünk és pontosan tudnunk, hogy milyen feladattal, részfeladattal mennyi időt töltünk. És fontos tudnunk, hogy ezen feladatok és részfeladatok pénzt termelő tevékenységek-e, vagy sem.

Egy Facebook vagy Insta poszt megírása nyilván szükséges, hogy láthatóak legyünk az adott platformon, de közvetlenül nem termel pénzt, nem tudjuk kiszámlázni senkinek az arra fordított időnket. Egy TikTok videó elkészítése szintén sokat lendíthet az ismertségünkon, adott esetben hozhat akár új érdeklődőket is. De kiszámlázni ugyanúgy nem tudjuk. Mégis, ezekkel a dolgokkal is nagyon-nagyon sok időnk el tud menni.

Ha mérjük a “munkaidőnkben” az feladatokra fordított időket, szükség esetén sokkal könnyebb-egyszerűbb lesz priorizálni a feladatokat. Egy húzós, melós időszakban nem kérdés, hogy – ideiglenesen – el lehet hagyni a Facebook poszt írást, a TikTok videó készítést és egyéb feladatokat. De pl. a számlák kiállítását, a bejövő megkeresésekre a válaszok megírását nem lehet és nem szabad elhagyni, miközben azok sem feltétlenül kiszámlázható feladatok.

3, Milyen szolgáltatásaid vannak?

A következő lépésben írd össze, hogy milyen szolgáltatásaid vannak! Mindenféle szolgáltatást, amiből az elmúlt 3 hónapban legalább 1-et is eladtál, illetve amiből a következő hónapokban el szeretnél adni az ügyfeleidnek, azokat mind írd össze!

Miért jó és kell ez?

Azért, mert ha erre rászánsz 30-60 percet, akkor rájössz, hogy igazából sokkal több mindennel foglalkozol, mint ahogyan azt elsőre, kapásból gondolnád, és sokkal több mindenben tudsz segíteni a követőidnek, mint azt sokszor gondolod-feltételezed.
Tehát a tudásoddal, az értékadási képességeddel és lehetőségeiddel jobban képbe kerülsz, és jobban fogod becsülni saját magad és a tudásod.

Ezen felül egyébként azért is írd össze az ÖSSZES szolgáltatásod, amit az elmúlt időszakban eladtál, vagy amit el tervezel adni, mert így rájöhetsz arra is, hogy bár valamit értékesítesz akár rendszeresen, de nem szereted annyira. Már nem villanyoz fel, vagy mindig csak nehézkesen megy a megvalósítás, stb. Ergo, ha emellett látod, hogy viszont van másik 3 szolgáltatásod, ami jól megy, könnyen megy, hozza a pénzt, akkor könnyebb elengedni a rosszabb, már kevésbé kívánatos szolgáltatást – mert látod, hogy ha azt elengeded, akkor majd másból jön be pénz.
Nyilván, ha a fő szolgáltatásodat akarod kidobni, ami a bevételed 70%-át hozza, akkor sürgősen el kell gondolkodnod pár dolgon, de feltételezem, hogy nem ez lesz a helyzet.

Következő lépésként írd mindegyik szolgáltatás mellé, hogy havonta átlagosan hány darabot adsz el belőle. Így látod azt, hogy mi megy könnyen, jól, mit vesznek a leginkább az ügyfelek.

Majd írd oda mindegyik szolgáltatás mellé egy plusz oszlopba, hogy end-to-end mennyi idő mindennel együtt, amíg leszállítod az adott szolgáltatást.

Vegyük azt, hogy pl. coach vagy, én bejelentkezem hozzád egy alkalomra. Akkor

  • egy pár perces feladatod, hogy az időpontfoglalóban megnézd, hogy ki jelentkezett be hozzád, és megnézed, hogy online kártyával kifizettem-e előre az alkalmat (5 perc)
  • a konzultációnk előtt megnézed az automata e-mailre küldött válaszaimat, amiben röviden leírom, hogy milyen pl. business témájó elakadásom-kérdésem van, így egy kicsit képbe kerülsz, hogy kb. milyen konzultációra, coachingra készülhetsz (30 perc)
  • eljön a coaching időpontja, és beszélgetünk egy órát (60 perc)
  • ha van nálad ilyen, akkor készítesz egy rövid jegyzetet vagy memot, amit elküldesz nekem emlékeztetőként (15 perc)

Összességében tehát az egy órásnak mondott és gondolt coaching alkalom valójában 110 percedet vitte el. Majdnem dupla annyit, mint amit elsőre gondol az ember. Hisz az egy órás coaching alkalom az egy óra és kész.
Hát nem.

Szóval ezzel a szemüveggel gondold végig mindegyik szolgáltatásodat, amit felírtál a listádra!

Egy grafikusnak nem 8 óra egy logó elkészítése – ami a tényleges logó rajzolási munka – hanem attól több. Mert van előzetes egyeztetés az ügyféllel, van közben egyeztetés, több verziót is készít a grafikus, hogy választhasson grafikai irányzatot az ügyfél, aztán a végén is van konzultáció, stb., szóval biztosan több idő megy el rá. Csak ezekről sokan nagyon egyszerűen megfeledkeznek. Pedig ez is a munka és a feladat része, ami nélkül nem tudna elkészülni a végeredmény.

Ha a coach sosem készül fel az ügyféllel történő beszélgetésekre, akkor valószínűleg nem lesz nagyon sikeres, mert a felkészületlensége érződni fog rajta. Persze, “séróból” le lehet hozni sok szituációt, de 1-1 adott ügyféllel ezt nem lehet – vagy inkább nem szabad – sokszor eljátszani, mert ez nem éppen profi hozzáállás.

Egy fodrász sem tud úgy dolgozni, ha nincs feltöltve a hajnyíró gép, nincs megélezve az olló, elfogyott minden hajfesték. Valamit biztos össze lehet ollózni, csak nem biztos, hogy a vendég is maradéktalanul boldog lesz az eredménnyel.

4, Mi hozza a pénzt?

Következő lépésként írd oda mindegyik szolgáltatás mellé, hogy melyikért mennyi pénzt kérsz el alkalmanként.

Ez után, ha a havi eladási számot megszorzod az eladási árral, máris látod, hogy egy hónapban átlagosan kb. mennyi bevételed van az adott szolgáltatásból.

Ez baromi hasznos tud lenni, amikor azon gondolkodsz, hogy melyik szolgáltatásodra helyezd a fókuszod, mit lenne érdemes jobban nyomni, vagy éppen lehúzni a listáról, mert nem éri meg azzal vacakolni.

Megjegyzés: ha összeadod az összes szolgáltatásod átlagos bevételi számait, akkor megközelítőleg akkora bevételi összeget kell kapjál, amik közelítik az elmúlt hónapok tényleges bevételeit. Ha a kettő nagyon nem passzol össze, akkor valahol valami szám nem stimmel. Nézd át a táblázatot! Lehet, hogy nincs is annyi eladásod átlagosan havonta? Valamelyik szolgáltatásod nem is megy annyira? Vagy éppen már magasabb áron adod el a szolgáltatásodat, vagy több darabot adsz el, mint amennyit beírtál? Ellenőrizd, hogy a számok legalább nagyjából összeérnek-e!

Emellett szintén ki tudod számolni, hogy a havi átlagos eladási szám és az adott szolgáltatásra fordított idő szorzata micsoda.

Végül pedig a havi, az adott szolgáltatásból származó bevételt oszd el az adott szolgáltatásra fordított havi ráfordított összes idővel. Így kapni fogsz minden szolgáltatásra egy órabért.

Ez az órabér is sokat segíthet abban, hogy melyik szolgáltatással érdemes vagy nem érdemes foglalkozni.

Ha pedig az jön ki, hogy a legtöbbet eladott, vagy a legfontosabb szolgáltatásod óradíja a legalacsonyabb, akkor érdemes feltenni azt a kérdést, hogy “miért”?

A fenti lépések egy teljesen alapvető, de rendkívül fontos táblázathoz és eredményekhez, adatokhoz juttatnak téged.

Lesz egy listád arról, hogy

  • mikkel foglalkozol
  • honnan jön a pénz, és melyik szolgáltatásból mennyi bevételed származik
  • melyik szolgáltatásra mennyi időt kell fordítanod
  • melyik szolgáltatásodnál kb. milyen óradíjjal működsz

Ha most még nem méred pontosan a működésedet, az adataidat, akkor ezek az eredmények első körben nagy valószínűséggel csak közelítő értékeket fognak adni. De akkor is, már látni fogsz egy irányt.

Volt olyan konzultációm, ahol a 10+ éve vállalkozó coach óradíját számoltuk ki közösen – amit ő korábban sosem tett meg. Az jött ki, hogy egy Mekis hamburgersütő diák órabérénél alig kap több pénzt óránként. A “nagyon meglepődött” kifejezés egy nagyon lightos leírása annak, amit átélt akkor az a coach. Igazi “HŰHA” élmény volt ez neki, csak nem a kellemes fajtából.

Érdemes tehát évente 1-2 alkalommal leülni pár órára, és összeállítani ezt a táblázatot, kiszámolni, hogy éppen hogyan is állunk a bevételekkel, óradíjakkal, mert ezek sokat segíthetnek a tisztánlátásban.

5, Hogyan lehet ez még ennél is több?

Most pedig tedd egymás mellé a bevétel és a kiadás adatokat hónapról-hónapra. Ha a kettő összeér, vagy netalántán a kiadás többször több mint a bevétel, akkor itt van némi teendő. De minden oké! Hiszen most már sokkal jobban képben vagy, mint pár órával ezelőtt! Ha pedig tisztán látsz, akkor tudsz is változtatni a helyzeten!

De mellette nézz rá rendszeresen a bevételeidre és a kiadásaidra is. Amikor elkezd nőni a bevételi oldal, akkor egyre nagyobb örömmel fogod ezt a táblázatot is nézegetni. 🙂

Sok sikert kívánok neked, árazd jól magad, hajrá! 🙂

Bejegyzés megosztása

Tovább olvasok

Árazás workshop tematika

Pár napja írtam a hírlevelemben és a Facebookon is, hogy a kávézó, ahova járok, március végén 28%-kal megemelte a pohárnyi tiramisu árát. Ezen a héten újabb áremelés

Workshop tervezés backstage

Nézzük csak, mik kavarognak bennem, amik ha kezdő vállalkozó vagy, vagy erősen introvertált vagy, esetleg szimplán csak sokat küzdesz az imposztor szindrómával, akkor ezek ismerősek

Megjelennél az online térben, de nem tudod hogyan csináld?

Gyere, beszéljük át az elképzeléseidet!