Első Magyar Podcast Fesztivál – összefoglaló

Ma volt az Első Magyar Podcast Fesztivál, és gondoltam hozok nektek egy rövid összefoglalót, pár érdekességet, trendet.

– Friss, 2023-as, kifejezetten a magyar piacon készült kutatás alapján ma nagyjából 1.500.000 főre tehető azoknak a száma, akik rendszeresen, legalább 2 hetente hallgatnak podcastet. Szerintem ez egy nagy szám, ha azt nézzük, hogy egy 10 milliós ország vagyunk. Ez a szám még várhatóan növekedni fog, de azt, hogy meddig, nem lehet még tudni. Az azért valószínűnek tűnik, hogy lassan elérjük a platót / plafont, de mindenképp lassulni fog a növekedés üteme. (a növekedés akkor robbant be mind podcast készítés, mind pedig podcast hallgatói oldalon, amikor berobbant a covid, akkor ugyanis meredeken emelkedett az új podcastek- és a hallgatók száma is.

– Több, mint 600 (konkrétan 681) podcast érhető már el magyar nyelven, és ez a szám idén még mindig erősen növekedni fog. Ezek között azonban sok olyan is van, amik ténylegesen nem mennek: például elindultak a covid alatt, és 10-20 rész után már nem készült új rész. Ezt szerintem mind láttuk és látjuk, hogy sok podcast elindul nagy lendülettel, de aztán 5-10-20 rész után elfáradnak a készítők. A podcast nem egy sprint, hanem egy maraton. Az eredmények csak hosszútávon jelentkeznek.

– Az átlag magyar podcast hallgató heti 5,6 órát tölt podcast hallgatással. Podcastet nagyrészt fiatalok hallgatnak – ebben sok meglepetés nincs szerintem.

– Ami érdekes, hogy – az egyébként reprezentatív mintán készült – kutatás szerint a magyar hallgatókat nem nagyon zavarja, ha van visszafogott reklám a podcastben. Ez szerintem azért van most még így, mert még viszonylag kevés podcastben vannak dedikáltan reklámok. Gondoljunk csak arra, hogy egy YouTube videóban mennyire kiakad mindenki 1-1 reklámtól – mert ott már tele vannak szórva a videók a reklámokkal. Ha a podcastekben gyakoribbak lesznek a reklámok, akkor ezen a fronton is szerintem ugyanúgy megutálják az emberek a reklámokat. Ez egyébként az egész napon egy nagyon fontos téma volt, hogy nem szabad szétspammelni a podcasteket, hanem mindenképp lassan, diszkréten, és a podcast témájába illő, a célcsoportnak releváns témákat / termékeket kell behozni a hirdetői oldalon, pont azért, hogy ne utálják meg az emberek a podcasteket, illetve az azokban lévő reklámokat. Ugye itt a nagy kérdés az az, hogy ezt hogyan lehet majd jól és ügyesen, de mégis profitábilisan csinálni.

– Elvileg elég magas a “szörfölők” aránya, azaz akik bele-bele hallgatnak 1-1 podcastbe, de ha 1-2 adás alatt nem fogja meg a podcast témája / hostja (annak stílusa) a hallgatót, akkor már megy is tovább. Nagy meglepetés ebben sincs szerintem, ha “kihallgattál” egy podcastet és keresel egy újabbat, akkor nyilván te is ezt csinálod – és én is, ahogy mindenki. Aztán ha találsz egy kedvedre valót, beköveted, és remélhetőleg hosszabb távon tudod és fogod hallgatni.

– A megkérdezettek körében az átlagos ideális podcast hosszúság így alakult: kb. 10 perc: 39,6%, kb. fél óra: 35,6%, kb. 1 óra: 20,8%, egy óránál hosszabb: 4%.
Megjegyzés: a Brocasterzes tapasztalataim alapján azt mondom, hogy HA jó a tartalom, akkor kb. mindegy, hogy milyen hosszú a podcast. Ha 1,5-2 órás a podcast, de érdekes és értékadó a tartalom, akkor az emberek azt is meghallgatják.
Minden esetre a fenti statisztikával azt szerették volna hangsúlyozni, hogy a podcasteknél is előtérbe kerülnek és érdemes lesz a rövidebb epizódokat készíteni, mert a hallgatók egyre jobban preferálják ezeket.

– A fenti pontnak némileg ellentmond, vagy inkább ellensúlyozza az a számtalan előadás és statisztika na és gyakorlati tapasztalat, hogy tényleg a tartalom minősége a lényeg. Tehát tény, hogy nem a podcast hossza a lényeg, mert gyárthatunk baromi hosszú részeket, ha egy gondolaton rugózunk 60 percig, és nincs érdekes és értékes tartalom az első 15 perc után, akkor azt nem fogják végighallgatni az emberek. Tehát fókuszáljunk arra podcast készítőként, hogy minél tömörebbek legyenek az adások – akár erősebb utólagos vágással, szerkesztéssel -, de ha bő egy órára sikerült egy adás, ami viszont baromi jó és érdekes a célközönségünknek, akkor ne az idő limit legyen a mérvadó, hogy “mindenképp bele kell férnem 30 percbe”.

– Rangsorban, hogy mik a fontos szempontok a hallgatóknak ezek jöttek ki (fontossági sorrendben): 1, a podcast témája, tartalma 2, a podcast készítő/házigazda hitelessége 3, a meghívott vendég hitelessége 4, a házigazda személyisége, kedvessége 5, a vendég személyisége, kedvessége 6, a podcast rész hossza 7, a magas hangminőség 8, a megjelenések gyakorisága 9, videós formátumban is elérhető legyen a podcast 10, más hallgatók visszajelzései, véleményei

Megjegyzés: a fenti pontokból is jól látszik: a tartalom, annak a minősége, hitelessége és az, hogy a hallgató értékek kapjon / tanulhasson / szórakozhasson sokkal fontosabb, mint  az, hogy 22 vagy 47 perces az adott rész, illetve, hogy szuper profi stúdióban milliós költségvetéssel videós podcast készüljön.

– A fenti statisztikáktól függetlenül egyértelműen trend az, hogy a podcastok is “videósodnak”, azaz egyre több podcast elérhetővé válik videós formátummal (is). Ezzel együtt kimutathatóan kevesebben nézik / hallgatják végig a videós verziót, mint a csak audio formátumot. Tehát sokkal rosszabb a videós formátum közönségmegtartási aránya, mint egy csak hang formátumú verziónál.
Ettől függetlenül a videós verzió térhódítása egyértelmű, és kvázi szükséges is, és ez nem rossz dolog – de továbbra is a csak hang formátum az, ami egyértelműen megfogja és tartósan leköti a követőtábort. (gondoljunk csak arra, hogy pl. mosogatás / porszívózás / kocogás / bevásárlás közben nyilván csak audio formátumot fogyasztunk, és nem fogunk ezen tevékenységek közben YouTube videót is nézni, mert rendszerint nincs akkora hozzáadott értéke.

– Még egy érdekes gondolat: lehetett nevezni podcast epizódokkal egy versenyre, aminek a kategória nyertesei itt a fesztiválon vehették át a díjaikat. Ennek számomra egy nagy tanulsága, hogy nagy nevekkel nehéz felvenni a versenyt. Az értékelési szempontok között ugyanis rengeteg mindent néztek: az adott epizód bepromótálását, utólagos reklámját, a közösségépítő erejét, közönöségépítő erejét, social media megjelenéseket, stb. Ezekre pl. nekem vagy más kis podcast készítőknek nincs kapacitása illetve pénze, így számomra viszonylag egyértelmű, hogy egy jövő évi nevezésre vagy erősen rá kell gyúrni és készülni (idővel, energiával, pénzzel), vagy el kell engedni. (idén nem neveztem, és így utólag nem is lett volna értelme) Ha neked vannak ilyen terveid, akkor jövőre kösd fel a gatyát!

Összegzés

Egyértelműen jó formátum a podcast azoknak, akik szeretnek – és tudnak – jól és szépen beszélni, és van bennük edukatív hajlam / véna (vagy szórakoztató, ha azon a területen mozogsz).

Fontos, hogy ne magunkról beszéljünk, hanem arról, ami a célközönségünket érdekli, érdekelheti.

Törekedjünk a minőségre tartalom szempontjából, tehát az értékadás a legnagyobb prioritás, de ezt igyekezzünk minél tömörebb formában átadni.

Nem kell görcsösen ragaszkodni a 10-20 perces hosszhoz, ha egyébként tudunk elég értéket adni, és azt viszonylag / kellően érdekesen tudjuk átadni.

Pénzt ezzel a formátummal csak szépen lassan tudunk csinálni, és azt is inkább közvetve. A Szabadúszó Születik Podcasttel nekem elsősorban az edukálás a célom, a vállalkozói pénzügyi tudatosság terjesztése / növelése, és nem az, hogy minden podcast epizódnál legyen 10 darab hírlevél feliratkozóm vagy 3 darab kurzus eladásom. A túlzott önpromó és reklámozás csak erodálja  a célközönségünket, így csak nagyon lassan és óvatosan hozzunk be szponzorokat. Tehát ne is reklámokat hozzunk be a podcastünkbe, hanem szponzorokat, akik erősen és jól tudnak kapcsolódni a témánkhoz, ahhoz, amit és ahogy oktatunk. Ha hiteles a podcast szponzora az adott témában, és nincs erősen spammelve a podcastben az adott szponzor cucca, akkor ez egy járható út lehet ahhoz, hogy kvázi közvetlenül is keressünk pénzt 1-1 podcast epizóddal. De ez sok idő és energia.